Az antioxidánsok hatékonyan veszik fel a küzdelmet a rettegett szabad gyökökkel, melyek okai lehetne sejtszintű változásoknak. Védő hatásúak lehetnek a rákkal, a szívinfarktussal és az érelmeszesedéssel szemben is.
A 80-as évek óta ismert a „francia paradoxonnak” nevezett jelenség: az ország lakossága, de főképp a déli részen élők körében – zsírban gazdag ételeik és magas koleszterinszintjük ellenére – 30-40 százalékkal alacsonyabb a szívinfarktusok száma, mint a többi európai ország vagy az USA hasonló korú populációjában. Mindezért pedig a franciák rendszeres vörösbor-fogyasztási szokása, pontosabban a vörösborban található rezveratrol nevű anyag tehető „felelőssé”.
E csodálatos hatású szer révén a (mértékletes, napi egy pohárnyi!) vörösbor ivás jó hatással lehet, és segíthet a szívinfarktus, a trombózis, az agyvérzés és a rák elleni küzdelemben. Ráadásul számos klinikai tanulmány igazolta azóta, hogy a rezveratrol a fogszuvasodást és fogínygyulladást okozó baktériumok ellen is hatásos.
A rezveratrol az ún. másodlagos növényi hatóanyagok közé sorolható, és a polifenolok családjába tartozik. Főképp a piros szőlő héjában és magvaiban fordul elő nagyobb mennyiségben. A vörösbor készítésekor felhasználják a piros szemek héját is, így erjedéskor a keletkező alkohol kioldja belőle a rezveratrolt, ami jelen lesz a borban.
A szabad gyökök számos betegség kockázatát növelik: például a szív és érrendszeri megbetegedésekét, a tüdő-, a méhnyak-, a bőr-, a nyelőcső-, a gyomor-, a bél- és a prosztatarákét, az Alzheimer-kórét.
A szabad gyökök olyan atomok vagy molekulák, amelyek kémiai struktúrájából hiányzik egy elektron. Ezt a hiányzó elektront más molekuláktól veszik el, amelyek ennek hatására szintén elektronhiányossá válnak. Ilyenkor egyfajta láncreakció indul meg, s a folyamat végére a nukleinsavak, a fehérjék vagy a lipidek olyan mértékben megváltoznak, hogy már nem képesek maradéktalanul ellátni biológiai feladataikat.